Az asztrológiai ítéletalkotás

Az asztrológiai szakvélemény-adásról, azaz a képletelbírálásról számos téves nézet él a köztudatban. A diagram vagyis képlet nem egy meditációs eszköz, amelyen elmélkedve az asztrológus egyszerre megvilágosodik, és egy mély értelmű választ ad. De nem is lehet darabokra szedni, és a különböző jelzéseket kiporciózni, majd végül újraszintetizálni.

Az asztrológiai bírálat a gyakorlatban leginkább a nyomozói és a bírói munkára hasonlít. Ezért is hívják „bírálatnak” – egyébként az asztrológia teljes neve a középkorban „ítélkező asztrológia” volt –, az egyes képletbeli jelzéseket pedig „bizonyítékoknak”. Az asztrológus tehát úgy jár el, mint egy nyomozó: folyamatosan hipotéziseket állít fel, azokat a kapott adatok fényében módosítja, míg át nem látja az összképet. Ezeket a kapott adatokat pedig mérlegeli, és értelmes megfontolások alapján elbírálja: ezzel pedig megszületik a szakmai ítélet.

Talán akkor nézzünk egy konkrét példát! Az asztrológustól a következőt kérdezték: „Létrejön-e a kapcsolat C.-vel?” Ez minden szempontból egyszerű ügynek tűnik: kérdőtechnikával elbírálható, emberi kapcsolatokra vonatkozik, eldöntendő (igennel vagy nemmel megválaszolható) kérdés, és nem bonyolítják részletek, amelyek néha lényegessé is válhatnak. Egy ilyen kérdésnél többnyire még csak annak a veszélye sem áll fenn, hogy az ügyfél a valódi kérdését semleges fogalmazásmóddal vagy valami más közvetett megoldással leplezi.

Még mielőtt azonban a diagram jelzéseinek értelmezésébe fognánk, először az asztrológus legfőbb munkaeszközét használjuk: az észt. Ahhoz ugyanis, hogy nyomozásba kezdjünk, először azt kell átgondolnunk, hogy mit is kívánunk kinyomozni. Ebben a kérdésben a cél egyértelmű és világos, de sajnos ez nem mindig van így. Ha ezzel megvolnánk, akkor pedig a kiinduló feltevés megfogalmazása következik: mit is keresünk a képletben, mi az a „kritikus pont”, amely megléte esetén már inkább az „igen” felé billen a mérleg, mint az ellenkező oldalra – mert hát ugye egy kapcsolat létrejötte nem annyira köznapi dolog, hogy a „nem” felé tapogatózzunk megerősítő jelzéseket keresve. De ezt nem árt az ügyféllel tisztázni: hiszen ha az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy a dologból már kapcsolat lesz – és ezt a képletbeli jelzések is megerősítik a két fél között –, akkor nem a megerősítő jelzéseket fogjuk szemügyre venni, hanem azt, hogy vannak-e olyanok, amelyek akadályokat jeleznek.

A kérdés két ember „találkozására” vonatkozik. Az asztrológus éppen ezt is fogja keresni: találkozik-e két planéta testileg vagy pillantással, aspektussal. Ebben az ügyben minden más jelzés másodlagos. Ezekből százszámra válogathatunk: megvizsgálhatjuk, hogy van-e a felek között valami érzelmi kötődés, hogy a felek hogy érzik magukat, mi érdekli, és mi befolyásolja őket, és így tovább. Viszont „bizonyíték” csak egyetlen kell, hogy igennel válaszoljunk: a két embert jelző bolygók kapcsolata.

És akkor ezen a ponton fogunk a képlet jelzéseinek elbírálásába. Elsőként meghatározzuk a szereplőket. A diagramon háromszögekként megjelenő területek (népszerű nevükön: „házak”) közül a kérdezőt mindig az 1. terület jelzi; ebben az esetben pedig – mivel a „másikról” kérdeztünk – a kérdezett a 7. terület kapja. Rögtön feltűnik, hogy a 7. területen egy bolygót találunk, amelyet a női nem ismert jelképe szimbolizál. Ez a Vénusz. Máris el kell gondolkodnunk: mit is jelképezhet a kérdezett területén tartózkodó Vénusz? Hát bizony – szól a hipotézis – ez esetben érzelmeket, méghozzá nem is gyenge érzelmeket, mivel ott, ahol a Vénusz tartózkodik, erős. Ez a Bakszarvú, amelybe a 7. terület csúcsa is esik. (Most egy kis kitérőt kell tennem. Az asztrológia magyar terminológiája még kialakítás alatt áll, ezért az általam helyesnek tartott elnevezéseket alkalmazom. A klasszikus asztrológiával foglalkozók az egyszerűség kedvéért a csillagfejtés meghonosodott fogalmait használják, de ezen célszerű lenne változtatni, mert az asztrológiai szakfogalmak már a görög nyelvben is beszélő elnevezések voltak. Hogy egyetlen példát mondjak: a „bakszarvat viselő” értelmű görög aigokerósz és latin tükörfordítása, a capricornus nem egyszerűen egy hímnemű kecskére vonatkozik, hanem arra a köznyelvben Baknak nevezett csillagképre, amely egy bak felsőtestű, halfarkú hibrid állatként jelenik meg. Ez az emlékeztető kép azért lényeges, mert a Bakszarvú első fele az egyik osztályozás szerint a szárazföldi háziállatokkal, a második fele a vízi élőlényekkel hozható kapcsolatba. A „Bak” fordítással mindez elvész.)

Nos, az elbíráláshoz szükséges adatok összegyűjtése során ilyesfajta hipotéziseket alkalmazunk. Hipotéziseinket azután a nyomozás során módosítanunk kell az ügyféltől, illetve magából a képletből nyerhető kiegészítő adatok alapján. Ez az eljárás olyan, mint az idegen nyelvről való fordítás, ahol szükséges a kontextus ismerete, és valamilyen logikai rendben haladunk végig a szövegen, miközben szem előtt tartjuk, hogy a linearitáson kívül arra is figyelemmel kell lennünk, hogy az egésztől a részig haladjunk.

A következő lépésben meghatározzuk a kiválasztott területeket uraló bolygókat, amelyek jelezni fogják a személyeket mint a történet aktív szereplőit. Az 1. és 7. terület csúcsán a Rák és a Bakszarvú foglalnak helyet, és mivel a kérdéseknél leggyakrabban az a bolygó fogja a területhez tartozó cselekvőképes szereplőt jelölni, amely a legmagasabb szintű hatalommal rendelkezik a terület felett – mintegy a királya –, azokat a bolygókat fogjuk kiválasztani, amelyeknek a Rák és a Bakszarvú a házuk – azaz a királyságuk. Ez a két bolygó a Hold és Szaturnusz, amelyek a 4. és 12. területen találhatók, a Mérlegben és a Rákban.

Az asztrológus ezután a szakmailag és tapasztalata alapján szükséges mélységekig összegyűjti az adatokat erről a két bolygóról, kiegészítő nyomozásokat végez olyan területeken is, amelyek ebben a kérdésben számára érdekesek lehetnek. A képlet a végtelenségig elemezhető, határait csupán a szükségesség és a praktikum jelölik ki.

Hogy a lényeghez visszatérjek, a Hold és a Szaturnusz között felfedezhetjük a kapcsolatot. A Hold ugyanis egy négyszögű pillantást vet a Szaturnuszra. Ez a kapcsolat ráadásul közeledő, tehát a személyek részéről a pillantások kereszteződése még nem történt meg, de elkerülhetetlenül meg fog. Viszont ez a négyszög alapvetően nem tartozik azon pillantások közé, amelyek megvalósulással kecsegtetnek: szó szerint az egymás útját keresztezők udvarias biccentése. Ezért hát a szakmai szabályok alapján még egy megerősítést kell találnunk: azt, hogy legalább az egyik szereplőnek legyen elég érdekeltsége a másik iránt, legyen közöttük akár egyirányú fogadókészség, recepció.

Nem folytatom. Mindkét bolygó a másik komoly érdekeltségében található: a Hold (a kérdező) a Szaturnusz (a kérdezett) hercegségében, a Szaturnusz pedig a Hold királyságában. Ezen jelzések alapján a válasz „igen”, és ezt az ügyfél kívánságának megfelelően lehet a részletezni további vizsgálatok alapján. Az asztrológusi szakvélemény is így szólt, majd a kapcsolat néhány belül létre is jött a felek közt.

Korábban beszéltem a klasszikus asztrológia artikuláltságáról. Ez annyit jelent, hogy számtalan alaposan kidolgozott eszköz áll rendelkezésre, hogy bevessük őket. Bizonyára meghatározzuk a kérdésben szereplő területet, annak irányítóját, az irányítónak, tehát a szereplőnek a játékbeli abszolút és relatív értékeit, szándékait, valamint a történéseket, amennyiben a hipotézisek felállításához erre szükségünk van. De vannak extra eszközeink is. Sokszor ezek csupán azért számítanak rendkívülinek, mert a gyakorlatban ritkán használjuk őket. Ilyen az, hogy viszonylag kevés helyzetben számít, hogy a Rák hangtalan, az Oroszláné hangos, az Ikreké pedig beszélő – de van, amikor pontosan ilyen megkülönböztetéseken áll vagy bukik a helyes válasz. Legkülönlegesebb eszközeink viszont azok a bizonyítékok, amelyek olyanok, mint a tudományos laboratóriumi vizsgálatok: ezek a részek, amelyeket matematikai számításokkal kapunk.

A rész által nyújtott információ a hazugságvizsgálós eredményhez hasonlít. Van, hogy komoly dolgokra irányítja rá a figyelmet, van, hogy irreleváns, de önmagában nem használható perdöntő bizonyítékként. Alkalmas viszont arra, hogy a klasszikus adatok alapján kidolgozott következtetésünket megtámogassuk, ellenkező esetben pedig újragondoljuk a történetet az alapoktól.

A fenti példában végezhetünk egy kémcsöves elemzést a Házasság Részének felhasználásával, amely a számításunk szerint a Rák 13. fokára kerül. Ez örvendetesen közel található az 1. terület csúcsához, és ha urát, a Holdat is megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy kap majd tőle pillantást, figyelmet. Végkövetkeztetésünket ezzel a szükséges mértékig alá is támasztja.

Hadd írjak most az emberi tényezőről. Az asztrológiai praxisban, a válaszadásban, az egész folyamatban a leggyengébb láncszem maga az asztrológus. Ennek oka ugyanis az, hogy nincs tökéletes szakmai tudás, nincs tökéletesen problémaérzékeny magatartás, nincs mindig kiegyensúlyozott gondolkodás és kedély, hiszen az asztrológus is egy ember, nem pedig egy válaszadó gépezet. Ha akár a kérdőtechnikával adott válaszok beválási rátáját is akarnánk mérni, valójában ezzel nem az asztrológia „működőképességét” mérnénk, hanem az asztrológus aktuális képességeit. Szerencsére maga az asztrológiai rendszer elég jól felépített ahhoz, hogy akár kezdőszinten is sikerélményeket adjon. Másképpen szólva, elég artikulált ahhoz, hogy ne lehessen túl könnyen elrontani. De ez nem jelenti azt, hogy van olyan asztrológus, aki soha nem ad helytelen bírálatot. Ennek valószínűsége körülbelül ugyanannyi, mint olyan ügyvéd létezésének, aki sohasem veszít pert, vagy olyan orvosénak, aki mindig helyes diagnózist ad, és helyesen kezel.

A második számú gyenge láncszem az ügyfél. Változatos módjai léteznek az asztrológus szándékos vagy tudatlanságból, félreértésből, egyéb okokból történő lépre csalásának. És persze problémát okozhat az asztrológus-ügyfél közötti interakció, amelyben félreértések fordulhatnak elő. Ezeknek az „interferenciáknak” a kiszűrésére az asztrológusok különböző eszközöket dolgoztak ki, amelyek túlnyomórészt a kérdőtechnikában használatosak, de nem kizárólagosan. Viszont mint az asztrológiában minden, ezek az eszközök, az „előzetes megfontolások” is ésszel kezelendők. Számos módja van annak, hogy az asztrológus csapdába essen, és ezek közül egyik az, amikor eszközeit gondolkodás nélkül használja. Manapság igencsak hajlamosak vagyunk rutinból inkább számolni, mint mérlegelni, pedig – ahogyan a jogászok is mondják – a bizonyítékokat nem számolni, hanem súlyozni kell.

Végezetül ne felejtsük el, hogy a kulcsszó: a praktikum. Az asztrológia elsősorban egy praktikus művészet, amely egy bizonyos szinttől már csak gyakorlattal fejleszthető. A gyakorlat viszont azt is jelenti, hogy megfelelünk az igényeknek. Az igény pedig a gyors és szabatos válasz. A gyorsaság iránti igény hívta például életre a kérdőasztrológiai ágazatot, ahol normális esetben kevesebb, mint félóra alatt elbírálható a kérdés. (Normális eset alatt átlagos szakmai nehézségű kérdést és kellőképpen gyakorlott asztrológust értek.) Egyet kell értenem Frawley kijelentésével is, miszerint a profit az különbözteti meg a többitől, hogy gyorsabban adja meg a helyes választ. A szabatos válasz pedig attól függ, milyen alaposan ismeri valaki az asztrológia nyelvezetét, milyen „fordítási készsége” van, végül – és ezt nem lehet elég gyakran elmondani – hogy milyen világosan gondolkodik.