Klasszikus asztrológia

László Levente (Osthanes) asztroblogja: szakmai anyagok, cikkek, vélemények, reakciók a hamisítatlan klasszikus asztrológia témakörében laikusoknak és tanoncoknak.

Társoldal

Csillagok, csillagok 2.

2009.07.09. 14:09 Osthanes

Az első részben áttekintettük az egyik legkorábbi, 379-ben íródott, állócsillagokról szóló töredék tartalmát, amelyet Eleftheriosz Zevelinosz dolgozott bele a „Palkhosz” álnév alatt 1388-ban összeállított gyűjteményébe. Most a következő két részben azt vizsgáljuk meg, mit írt a kilenc osztályba besorolt állócsillagokról.

Mielőtt azonban belefognék a tartalmi ismertetésbe, röviden érintenem kell az állócsillagok elnevezésének kérdését. A köztudatban az állócsillagok általában kétféle név szerint ismeretesek: például a Szűz csillagkép legfényesebb csillagát ’Spica’ névvel szokás illetni, de ugyanerre a csillagra utal az ’α Vir’, amely az ’alpha Virginis’ név rövidítése. Ebből a ’Spica’ a szóbanforgó csillag saját neve, az ’alpha Virginis’ latin megnevezés pedig az úgynevezett Bayer-nómenklatúra szerinti név. A csillagok esetében a saját név egy hagyományos, többnyire latinosított, eltorzult arab, ritkábban latin vagy görög szó vagy kifejezés. Ezek a középkori csillagászati művekből öröklődtek, és vagy az arab csillagászat aranykoráig, vagy az ókorig vezethetők vissza, asztrológiai jelentőségük pedig lényegében nincs.

Mivel azonban ezek a nevek nem minden esetben egyértelműek (előfordul, hogy több különböző csillagot is ugyanúgy hívnak, vagy egy csillag több hagyományos néven is ismert – például a Spica mint Azimech vagy Alaraph), a csillagászatban inkább valamely csillagkatalógus-bejegyzést használnak referenciaként. Az első ilyen csillagkatalógus Johann Bayer (1572–1625) 1603-ban kiadott Uranometria (Az égbolt felmérése) című atlasza, amelynek szerzője bevezetette a róla elnevezett nómenklatúrát (nevezéktant). Ennek logikája az, hogy egyrészt megadja, egy csillag melyik csillagképhez tartozik, másrészt pedig azon belül azonosítja. Például az ’alpha Virginis’ név arra utal, hogy a csillag a Szűz (latinul Virgo) csillagkép legfényesebb csillaga, Bayer ugyanis – legalábbis többé-kevésbé – a legfényesebbtől kezdve osztotta ki először a görög ábécé kisbetűit (alpha, béta, gamma, egészen az ómegáig), aztán a latin ábécé kis-, végül nagybetűit. A csillagkép latin neve birtokos esetben áll, az így kapott név pedig szabványosan rövidíthető. A Bayer-féle nómenklatúra módosított formában máig használatos, de már csak inkább a népszerűsítő csillagászati művekben.

(Csak zárójelben említem, hogy több más nómenklatúra is létezik. Például ilyen az 1712-ből származó Flamsteed-féle, amely Bayer rendszerétől ott tér el, hogy a csillagokat számmal jelzi; ezt legtöbbször akkor szokás használni, ha a csillag Bayer katalógusában még nem szerepelt. Ezen kívül pedig egész sor általános vagy speciális modern katalógus létezik: mint például a Bonner Durchmusterung, a Henry Draper Catalogue, a Bright Star Catalogue és a Smithsonian Astrophysical Observatory Star Catalog, hogy csak a legismertebbeket említsem. Ezek alapján a ’67 Virginis’, ’BD -10°3672’, ’HD 116658’, ’HR 5056’ és ’SAO 157923’ ugyanúgy a Spicára utal.)

Visszatérve a témánkhoz, az első osztályba a Vénusz és Merkúr összetételéhez, azaz jellegéhez hasonló csillagok tartoznak: ezek a Spica (latin spica ’kalász’), a Vega (arab an-naszr al-váki ’zuhanó sas’), a Fomalhaut (ar. al-fum al-haut ’a bálna szája’), a Deneb Adige (ar. adz-dzanab ad-dadádzsa ’a tyúk farka’) és az Alphecca (ar. an-najjir al-fakka ’a [csillagok] törött [gyűrűjéből] a fényes [csillag]’. Először az általános jelzésekről olvashatunk, amelyek főként a szülött jellemére vonatkoznak.

Ha [egy ilyen csillag] megjelöli a [születési] órát: az ekkor születetteket nemcsak ismertté, tehetőssé és tiszteletreméltóvá, hanem műveltté, bölcselkedővé, ékesszólóvá, alkotói képességekkel rendelkezővé, tehetségessé, művészetek és mesterségek kedvelőjévé, jó természetűvé, gyönyöröket szeretővé, fényűző életűvé és jókedvűvé, továbbá olyanokká teszi, akik gyors felfogásúak és gondolkodásúak, lényeglátók, sikeresek, akik szinte maguktól tanulnak, akiket dicsérnek erényük és bölcs magatartásuk miatt, akik az erények hívei, igaz szavúak, lenyűgöző beszédűek, kedves és udvarias viselkedésűek, odafigyelők, jó ítélőképességgel rendelkezők és nagylelkűek.

Ezeket a jelzéseket a csillaggal alak szerint kapcsolatban álló bolygók némileg módosítják, ebben az esetben konkrétan a Mars.

Néha azonban olyanokká teszi őket, akiknek sok kapcsolatuk van, azaz ingatagok szerelmi ügyekben; mégpedig akkor, ha a Mars keleten, a Föld felett tartózkodik, és az egyik olyan csillagra tekint, amely éppen meghatározza a születési órát. És ha a Mars sarki elhelyezkedésű: a szülöttek bizonyos jogi vagy szerelmi ügyekbe keverednek; főként akkor, ha a … határozza meg az órát, míg a Mars a mondott helyzetben van.

A szövegből sajnos hiányzik, hogy mely bolygó felkelő helyzete erősít ezen a helyzeten. A kiadás egyik szerkesztője, Wilhelm Kroll szerint ez a Merkúr, de a folytatást tekintve akár a Vénusz is lehet.

De ha mind a Vénusz, mind a Mars a földalatti területen vagy a lenyugvó sarkon található ezen csillagok órameghatározásakor: ezzel ellentétes jelleget idéznek elő, azaz mértékletessé, istenfélővé tesznek, olyanná, aki erőtlen a szerelmi ügyekben, és csak kevés, vagy csupán lánygyermeket nemz. Nagy különbséget jelent ugyanis a Vénusz és Mars sarki elhelyezkedése.

A Mars és a Vénusz után a Szaturnusz és Jupiter módosító jelzései következnek.

Ha pedig a Szaturnusz őrködik az órát meghatározó öt csillag valamelyike felett: az orvoslásban és főként a prognózisban jártas emberek születnek, akik nagyon ismerik a titkos könyveket és beavatásokat. És ha a Jupiter tekint rá az említett órameghatározó fényes csillagok valamelyikére: nagyobb szerencsét és hírnevet, tekintélyt és hatalmat ad.

A leírást az osztály három csillagának különleges jelzései zárják.

És ezekben az ügyekben a csillagok mindegyike valamilyen eltérő jelleget nyújt. A Kalász csillaga (ti. a Spica) főpappá, tekintélyes pappá, filozófussá, egyes beavatások vezetőjévé tesz, főleg akkor, ha a gyermek Hellasz környékén születik. Ha pedig nők születésében tűnik fel, Démétér, az istenek anyja (ti. Magna Mater), Perszephoné vagy Íszisz papnőjévé tesz, vagy akár misztériumok, akár beavatások tudós főpapnőivé, akik betartanak bizonyos étkezési szabályokat, és akiket az istenek védelmeznek.
De ha az Északi Koszorúban lévő fényes csillag (ti. az Alphecca) határozza meg az időt vagy delel: tekintélyes, kitüntetésekkel elhalmozott, vezető papi tisztséggel rendelkező, királyokat barátai között tudható, erős fizikumú, neves és közkedvelt emberré tesz.
Végül ha a Déli Halban található csillag (ti. a Fomalhaut) határozza meg az időt: a szülöttnek kevés gyermeke lesz, vagy csak később, és vagy csak lányok születnek, vagy egyáltalán nem is lesz gyermeke. Viszont ha mégis, akkor beszédes és nagyon csinos gyerekek születnek.

Ezek után a második osztály következik. Az ide tartozó csillagok, a Regulus (latin regulus ’királyocska’), az Arcturus (görög arkturosz ’medveőr’), az Altair (arab an-naszr at-táir ’felrepülő sas’) és az Antares (gör. Antarész ’Arész helyettese’) a Jupiter és Mars jellegét hordozzák.

Amikor [egy ilyen csillag] meghatározza az órát, avagy felkel a születés idejében, illetve delel: az ekkor születetteket tekintélyessé, vezetői képességekkel rendelkezővé, országok, városok és népek uraivá és kormányzóivá, félelmetes emberekké, vezetőkké, parancsnokokká, kormányzókká, szakértőkké teszi, akik függetlenek, szókimondók, becsvágyóak, eredményesek, ravaszak, férfiasak, győzelmesek, ellenségeikkel erőszakosak, tehetősek, szerfölött gazdagok, nagylelkűek és hatalomszeretők, ám nem mindig érnek szép véget. Születnek aztán olyanok, akik kedvelik a vadászatot, és vagy szakértői a lovaknak és más nagy négylábúaknak, vagy azok gazdag tulajdonosai.

A szöveg ezután a harmadik osztállyal folytatódik, ahová olyan, a Jupiter és Szaturnusz jellegét viselő állócsillagok tartoznak, mint a Rigel (arab ridzsl ’láb’), az Alnilam (ar. al-nizám ’gyöngysor’), a Menkalinan (ar. mankib di-l-inán ’a zablát [tartó] válla), a Rukbat (ar. rukba ’térd’) és az Algol (ar. al-gúl ’démon’).

És amikor, ahogyan erről már volt szó, meghatározzák az órát a születéskor: az ekkor születetteket szerfölött tehetőssé és gazdaggá teszik, akiknek különböző vidékeken és városokban vannak birtokaik, és akik kedvelik a földművelést és építkezést.

Az általános leírást a Hold módosító jellegével egészíti ki.

És ha a Hold rátekint az egyik említett fényes csillagra, amikor az nappal épp órameghatározó vagy delelő: olyanná tesz, aki jó tulajdonságokkal rendelkezik, aki tisztelettel viseltet idősebb családtagjai iránt, nemes gondolkodású, bőkezű, türelmes, megértő és családszerető.

Végül megemlíti, hogy az osztály két csillaga milyen különleges jelentéssel bír.

Továbbá különösen akkor, ha a Nyilas térde (ti. a Rukbat) vagy a Szekeres jobb vállán lévő csillag (ti. a Menkalinan) határozza meg az órát vagy van éppen felkelőben, vagy delel merőlegesen: négylábúak tenyésztői vagy kocsitulajdonosok születnek, vagy olyanok, akik lovaglással vagy kocsihajtással foglalkoznak.

10 komment

Címkék: asztrológia állócsillagok palkhosz

A bejegyzés trackback címe:

http://astroblogia.blog.hu/api/trackback/id/tr651213961

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

nyári 2009.07.09. 22:07:39

Szia, csak egy gyors kérdés: "És ha a Hold rátekint az egyik említett fényes csillagra, amikor az nappal épp órameghatározó vagy delelő: "
Óra/ időmeghatározó alak ura csak bvolygó lehet nem? csillagról ír ami nappali képletben felkelő ura, vagy valamit nagyon félreértek! Esetleg a Hold csillagra tekint ami az időmeghtározón van?
üdv. Zoli

Osthanes · http://www.osthanes.hu 2009.07.10. 00:41:46

Szia Zoli!

Igen, az utolsó változatról van szó: az állócsillag található az időmeghatározón/kel fel éppen, és így tekint rá a Hold. És persze a születés nappali.

miskui 2009.07.15. 23:08:05

Ezek szerint az állócsillagoknál nem csak a bolygókkal, házcsúcsokkal való együttállás számít hanem (furcsa módon) bármi egyéb aspektust is figyelembe kell venni?

Osthanes · http://www.osthanes.hu 2009.07.16. 14:27:10

@miskui:
Nem egészen. Tényleg a fázis (tengelykapcsolat) vagy a bolygókapcsolat számít, de ha a csillag már ott van, akkor elkezd lényegessé válni az is, hogy más bolygók alakzatban (alak szerinti kapcsolatban) állnak-e. Ezen kívül az is számít, hogy nappali vagy éjszakai a képlet.

_bala_ 2009.07.29. 10:19:32

Húúúú
Most találtam meg ezt az oldalt... Nagyon jónak tűnik.

Engedelmeddel belinkelem a csillagbolcselet.hu oldalára.

Üdv,
Balázs

Osthanes · http://www.osthanes.hu 2009.08.02. 23:03:51

@_bala_:
Kedves Balázs!

Örülök, hogy tetszik. A link is rendben van.

Üdv,
Levente

Zsiann 2009.09.27. 19:34:19

Kedves Levente!

A Szaturnusz és Jupter módosító jelzéseinél olvastam:
"Ha pedig a Szaturnusz őrködik az órát meghatározó öt csillag valamelyike felett: ..."

Ezt hogyan kell érteni?

(melyik öt csillag határozza meg az órát?
talán éppen öt Szaturnuszi és Jupiteri tulajdonságú csillagról beszél?
mit jelent az őrködés?)

Köszönöm szépen:
Zsiann

Gabriella999 2010.03.15. 11:49:22

Kedves Levente

1. Zsiann kérdésére a válasz engem is érdekel.
Esetleg a Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars lenne az öt csillag?

2. A negyediktől a kilencedik osztályig folytatnád valamikor a felsorolást?

Köszönöm, Gabriella

Osthanes · http://www.osthanes.hu 2010.05.16. 13:30:25

@Zsiann:
Kedves Zsiann!

Azt hiszem, pusztán annyiról szól a szöveg, hogy mi történik akkor, ha úgy van az említett öt állócsillag valamelyike az órajelzőn, hogy közben a Szaturnusz alak szerinti alakzatban áll vele.

Osthanes · http://www.osthanes.hu 2010.05.16. 13:35:05

@Gabriella999:
Kedves Gabriella!

Természetesen folytatni fogom a többi állócsillaggal, csak közben néhány dologban megváltozott a felfogásom. Mivel egyre inkább azt gyanítom, hogy Eleftheriosz Zevelinosz névtelen asztrológusa nem egy 4. század végi illető, akinek munkáját későbbi szerzők, így Rhétoriosz és a perzsák felhasználták, hanem éppenhogy Eleftheriosz újabb koholmánya, a sorozatot nem tudom az eredeti tervnek megfelelően folytatni. Az viszont csak idő kérdése, mikor folytatódik és hogyan, mert mindenképpen szeretném a kérdést a kellő mélységekig taglalni.