Klasszikus asztrológia

2018.okt.25.
Írta: Osthanes Szólj hozzá!

Mire jó az asztrológia? Egy nyelv, amelyen inspiráló történetek mondhatók el

Az asztrológia eredetileg két, amúgy sohasem megfogalmazott axiómából, alaptételből indult ki: egyrészt hogy a kozmosz Föld feletti, rendezett része valamilyen összefüggésben áll a rendezetlen földi történésekkel; másrészt pedig hogy a történetek kezdetei magukban hordozzák az egész történetet. Ebből a két alaptételből következik az a tétel, amely az asztrológia alapelve: hogy egy kezdetként felfogható esemény (kérdés, konzultáció, tervezett akció, spontán történés, születés, fogantatás, nevezetes égi esemény) időpontjában fennálló kozmikus konfiguráció és annak változása információt nyújt az eseményhez kapcsolódó történetre vonatkozólag.

Tovább

Mire jó az asztrológia? Leírások és ötletek

Miután az előző részben azt állítottam, hogy az asztrológiai előrejelzések nem megbízhatóak – a befejező részben azért még visszatérek rájuk –, eljött az idő, hogy a további aktuális és potenciális felhasználási területet is elővegyem, és megvizsgáljam, hátha kínálnak valamilyen menekülőútvonalat az asztrológia számára.

Az előrejelzések problémája ugyebár abban gyökerezett, hogy csak utólag tudjuk őket igazolni vagy cáfolni, és utólag bizony kellemetlenül sokszor megcáfolódnak anélkül, hogy a téves előrejelzéseket bármilyen módon is ki tudnánk küszöbölni. Ha elvetjük őket, akkor elméletileg két további lehetőség adódik az asztrológia számára. Az egyik azokat a kijelentéseket fedi le (nevezzük őket metafizikai kijelentéseknek), amelyek sem most, sem később nem igazolhatók vagy cáfolhatók – mint például az „életfeladat”. A másik csoportot pedig az olyan kijelentések alkotják (legyenek ők a faktuális kijelentések), amelyeket eleve ismert tények alapján teszünk, későbbi igazolásukra ezért semmi szükség – vagyis a leírások.

Tovább
Címkék: asztrológia

Mire jó az asztrológia? Kételyek az előrejelzési képesség körül

Hogy a címbeli kérdést – vagy inkább a „Mire lehet jó az asztrológia?” kérdést – megválaszolhassam, először meg kell vizsgálnom, hogy milyen célokra használták és használják az asztrológiát. Ha történetileg nézzük, a klasszikus asztrológia elsősorban előrejelzéssel foglalkozott és foglalkozik ma is: az egyetemes ágazat célja az, hogy előrejelezze a közösséget érintő természeti és társadalmi változásokat; a születésasztrológia egy szülött élethosszát, életsorsát és életeseményeit kívánja megjósolni; az esemény- és kérdésasztrológia egy esemény vagy aktuális ügy fejleményeit jósolja meg. Végül a hadászati és orvosi asztrológia ezen fő ágazatok technikáit felhasználva koncentrál a hadászatot és egészséget érintő körülmények és események előrejelzésére.

A kérdés az, hogy „működik-e” az előrejelzés, abban az értelemben, hogy a klasszikus asztrológia technikái következetesen helyes, beváló eredményt adnak-e. A hangsúly ebben a mondatban a „következetesen” szón van; a kérdésre pedig – határozottan azt állítom – nemleges a válasz. Nem arról van szó, hogy kizárt a helyes előrejelzés, mert az asztrológusnak igenis lehet szerencséje. Egy diáknak is lehet olyan szerencséje, hogy elrontja a matekfeladatban a számolást, valahogy mégis helyes eredményt kap. Nem; arról van szó, hogy következetesen helyes előrejelzéseket a jelek szerint nem lehet adni, azaz a klasszikus asztrológiai előrejelzés nem „működik”.

Tovább
Címkék: asztrológia

Ikrek és szakértők

Az előző bejegyzésben (reményeim szerint sikeresen) rámutattam, hogy a gyakorlat szempontjából a néhai és jelenkori tekintélyek nézeteinek kritika nélküli elfogadása kifejezetten hátrányos, és hogy számomra a kérdőasztrológia rendszerének újraépítése tűnik az egyetlen kivezető útnak. Az alábbiakban azt írom le, milyen hasznot hozhat az asztrológiai szerzők tanulmányozása ebben a folyamatban. Példa-problémaként egy már korábban is említett kérdéstípust fogok használni: az ikerszülést. Ennek előnye az, hogy a rá vonatkozó instrukciók elég kis terjedelműek, hátránya viszont az, hogy gyakorlati jelentősége nemigen van, hiszen az ultrahangos vizsgálat sokkal kézenfekvőbb, mint asztrológusok felkeresése. Az, hogy mégis ezt választottam, szándékos döntés eredménye, ugyanis szerettem volna elkerülni azokat a vitákat, hogy kinek a tapasztalata szerint mi „működik” és mi nem. A „működik” problémaköréről már évekkel ezelőtt írtam, de mivel aktualitását máig nem vesztette el, a jövőben még vissza fogok rá térni. Most pedig következzenek a hírességek!

Tovább

Autóval házalni

A klasszikus asztrológia kortárs gyakorlóinak világában a tekintélytisztelet kissé túlzottan is elterjedt. Tárgyai lehetnek régvolt mesterek, mint Lilly vagy a néven nem nevezett „középkori” vagy csak pusztán „ősi” asztrológusok, vagy éppen jelenkori idolok, akik újraélesztettek, átkutattak, lefordítottak, megértettek mindent, és eközben hatezer-tízezer-húszezer képletet bíráltak el. Én sajnos nem vagyok egy tekintélytisztelő típus, de amúgy mindaddig nem látok benne semmi problémát, amíg kontraproduktívvá nem válik.

Ez történik akkor, amikor valami könnyen meg nem oldható szakmai dilemma merül fel. Ennek klasszikus története a már említett autó-vita. A kérdőasztrológiában létfontosságú, hogy el tudjuk dönteni, melyik területhez (házhoz, helyhez) kapcsoljuk az aktuális kérdés tárgyát, azaz a kérdezettet. Az esetek jó részében (legalábbis látszólag) nincsen komoly nézetkülönbségek, hogy a reménybeli partner, a kinézett állás, a megszerezni kívánt pénzösszeg és hasonló világi tárgyak mely területhez sorolandók, ám a gépjárművek (a szekérrel és rokonaival együtt) épp azokhoz a dolgokhoz tartozik, amelyről Lilly nem ír, de még támpontot sem igazán ad.

Tovább

Tudás és tekintély

Miután az elmúlt hónapokban minden érdeklődőt az Időfejtésre irányítottam át, amelyen kérdőasztrológiai rendszeremet igyekszem bemutatni (eltekintve a frissülési problémáktól, amelyet részben elhúzódó szakmai töprengésem, részben a zajló élet okoz), úgy gondolom, elfogadható választ kell adnom arra a jogos felvetésre, hogy mi szükség egy „új” rendszer létrehozására, pláne úgy, hogy elnevezése nem is utal asztrológiára. Ha a csillagok is így akarják, a következő bejegyzésekben ezt és a hozzá kapcsolódó gondolatokat szeretném boncolgatni.

Tovább

Csillagok, csillagok 2.

Az első részben áttekintettük az egyik legkorábbi, 379-ben íródott, állócsillagokról szóló töredék tartalmát, amelyet Eleftheriosz Zevelinosz dolgozott bele a „Palkhosz” álnév alatt 1388-ban összeállított gyűjteményébe. Most a következő két részben azt vizsgáljuk meg, mit írt a kilenc osztályba besorolt állócsillagokról.

Tovább

Asztrológiai alapozó tanfolyam megújult formában

Szeptembertől megújult formában, élőben és az Interneten is elindul klasszikus asztrológiai alapozó tanfolyamom. Az eddigi kurzusok tapasztalatai, a hallgatók visszajelzései és a legújabb kutatások alapján az anyagot, a tanmenetet és az oktatási beosztást is alaposan átdolgoztam, és várom mindazok jelentkezését, akik szeretnék alaposabban megismerni a klasszikus asztrológiát, így a mindennapokban is kiválóan használható tudásra akarnak szert tenni, de azokét is, aki egyszerűen csak érdeklődnek az asztrológia iránt. A tanfolyam első modulja, a négyszer három órás orientációs előadássorozat ingyenes. Hosszú, személyes hangvételű részletek a „tovább” után.

Tovább

Csillagok, csillagok 1.

A blog statisztikáit nézegetve már régen feltűnt, hogy a keresőkifejezések között milyen előkelő helyet foglal el az „állócsillagok” szó. Ezen egyáltalán nem is csodálkozom, minthogy az olvasó joggal várhatja el egy klasszikus asztrológiai blogtól, hogy az állócsillagokról is szóljanak cikkek. Sokaknak ugyanis joggal úgy tűnhet, hogy az asztrológiában a bolygókhoz képest az állócsillagoknak csak afféle mostohagyerek-sors jut: a modern és klasszikus asztrológiai könyvekben néhány odavetett szó található, és mindössze két olyan magyarul is olvasható munka létezik, amely kifejezetten róluk szól.

Tovább