Miután az előző részben azt állítottam, hogy az asztrológiai előrejelzések nem megbízhatóak – a befejező részben azért még visszatérek rájuk –, eljött az idő, hogy a további aktuális és potenciális felhasználási területet is elővegyem, és megvizsgáljam, hátha kínálnak valamilyen menekülőútvonalat az…
Hogy a címbeli kérdést – vagy inkább a „Mire lehet jó az asztrológia?” kérdést – megválaszolhassam, először meg kell vizsgálnom, hogy milyen célokra használták és használják az asztrológiát. Ha történetileg nézzük, a klasszikus asztrológia elsősorban előrejelzéssel foglalkozott és foglalkozik ma is:…
Az első részben áttekintettük az egyik legkorábbi, 379-ben íródott, állócsillagokról szóló töredék tartalmát, amelyet Eleftheriosz Zevelinosz dolgozott bele a „Palkhosz” álnév alatt 1388-ban összeállított gyűjteményébe. Most a következő két részben azt…
A blog statisztikáit nézegetve már régen feltűnt, hogy a keresőkifejezések között milyen előkelő helyet foglal el az „állócsillagok” szó. Ezen egyáltalán nem is csodálkozom, minthogy az olvasó joggal várhatja el egy klasszikus asztrológiai blogtól, hogy az…
Az asztrológiai modellek legkitartóbbika a fizikai megközelítés: egy olyan modell, amely valamilyen formában azt állítja, hogy az égitestek hatnak a földi élővilágra, és ez teszi lehetővé az asztrológia működését. A hagyományos modellek közül ez a legújabb (nem számítva…
Jung a kortárs asztrológusok szent tehene, minthogy egyrészt elismert pszichiáter és elméletalkotó volt, másrészt az asztrológia – vagyis inkább a 20. századi csillagfejtés – iránt is élénken érdeklődött. Az általa bevezetett fogalmak, az…